A mai nap már sokkal húzósabb volt. Bár még erőm teljében voltam, de belül már éreztem, hogy elég, de még küzdöttem. A suli elég sokat kivett belőlem, nagyon untam már, minden percben vártam mikor tűnhetnék el, ráadásul még a szoctámos papírt is le kellett adnom, ami pluszban 3 órát elvett az életemből.. Tisztaság béke, és legfőbb képen higgadtság talán így jellemezném jelen állapotom.5 körül érkeztem haza és hazaérkeztem után meglátogattam Anitáékat és babáztam egy jót. Nem élveztem túlzottan, de azért ettől még a babus nagyon aranyos volt. Estére a nagyon várt pályázat írás..Engedelmesen neki is ültem és nem is volt olyan túlzottan szörnyű. Apu nagyjából felkészült rá és könnyebben ment.
Óvatosan törtem meg a böjtöt mivel Csaba figyelmeztetett, hogy nem szabad hirtelen terhelni a gyomort. Hihetetlen, hogy kibírtam. Lehet, hogy másnak ez nem nagy dolog, de én úgy gondolom számomra ember feletti volt. Valóban az Úrvacsora életet ad, nem a tápértékére gondolok, hanem a szellemire, amely több, mint némi kalória. A héten próbáltam minél többet az Úrral törődni, bibliát olvasni, imázni, evangélizálni.. Hiszem, hogy jó illatú áldozat volt mindez az Úr felé, és hiszem, hogy olyan kapukat nyitott meg, amelyek zárva voltak eddig.
2010. március 5., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése