Nagyon nehéz neki kezdeni az írásnak. Nehezemre esik, pedig szeretek írni. A hetekben mérhetetlen nagy áldásokban volt részem. Rengeteget szolgálok, ifi, dics, állandóan azon jár az agyam, mivel tudnám előre vinni a gyülit...Pár éjszakát félálomban töltöttem emiatt. Régebben írtam valamelyik bejegyzésemben, hogy akkor leszek elég érett egy kapcsolatkezdésre, ha lelki házam felépül egy bizonyos szintre. Hétvégén szolgáltam, és most nem csak a dicsben, hanem az igei szolgálatot is én vittem... Elég érdekes volt, nem dicsekedhetek önmagam tehetségével, mivel Isten Szelleme adta az ihletet minden mondathoz. Ez előtt meg Kőrösön voltam CT stábtalálkozón, ami azt jelenti, hogy a helyi szolgálaton kívül egy missziós csoport munkatársaként is szolgálhatok. Azt hiszem elég indok mindez, hogy összeszedjem magam, úgy igazán. Tudom, h nem véletlen történnek a dolgok, úgy érzem, Isten meg előlegezi a mennybéli jutalmam, és ezért nekem is még jobban közelednem kell felé. Szóval épülget a ház... És ez sok erőt ad a küzdelemben.