2012. augusztus 8., szerda
Életünk viharaiban sokszor úgy gondoljuk egyedül vagyunk . Egyedül egy olyan útvesztőben, ami nem testünket, hanem a lelkünket kergeti félhomályba. Elfelejtjük, hogy sok ezer ember van hasonló cipőben. Jó lehet nem ott és akkor, de ugyanabban a lelki mélységben. Egy a kísértő, és hasonló módszerekkel dolgozik. Nincs új a nap alatt mondja az ige. Így van ez a kísértéssel is. Nem gondolhatjuk azt, hogy felettébb bajban vagyunk, mint mások. Ugyan egy a kísértő, de egy a Segítő is. Aki sokszor megengedi, hogy megéljünk lelki válságokat, aztán felsegít és kitisztítja szívünk sebeit. Valójában ezek nem puszta sebek, hanem lelkünk torzulásának helyei. Ő megsebez és be is kötöz, és mindaz a torz ami lelkünk része volt egészségesé válik általa.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)